LAPGAZDÁNAK
A kiállításra felkért, vagy jelentkező alkotók munkái közül a kiállítás anyagát zsűri választotta ki. A válogatás célja volt, hogy a mennyiség és a minőség szempontjai együtt jussanak érvényre, és ezáltal a kiállítás színvonala magas, üzenete pedig – ennek köszönhetően – kellően erős legyen.
A VÁLOGATÓK:
Somogyi Krisztina
Budapest
művészeti író, vizuális kultúra kutató
Somogyi Krisztina 15 éve foglalkozik a kortárs vizuális kultúra különböző jelenségeivel. Írásai számos magyar és külföldi szaklapban jelennek meg. Filmkészítőként a Duna televízióban és a MTV-ben készítetett televíziós műsorokat, Lélek és Építészet portrésorozata 2006-ban készült. Számos kiállítás és konferencia kurátoraként egyedi alkotók, csoportok vagy fontos tematikus felvetések széles körben történő megismertetését tartja fontosnak: a betűvel történő kísérletezéstől (New Typo1 és 2, eat, We are Czech TV) avagy a magyar könyvtervezés új törekvéseitől (Kakukkfiók) Karácsony Tamás építészetéig. Czakó Zsolttal létrehozott plusminus – vizuális intelligencia fórum igényesen gondolkodó magyar tervezőgrafikusok és fotográfusok közösségét teremti meg. A vizuális kultúráról való gondolkodásában kiemelt fontosságot tulajdonít az emberi jelenlétnek: az alkotó személyiségének csak úgy, mint a befogadást elősegítő komplex folyamatok megismerésének. Építészeti monográfiái [Cságoly Ferenc (2004), Balázs Mihály (2006), és Golda János (folyamatban)] ennek szellemiségében készülnek. Meglátása szerint az interjú különösen fontos műfaj, amely alkalmas arra, hogy a szakmák, tudások, társadalmi csoportok közötti különbözőségeket áthidalja. Irma Boom holland grafikusművésszel (MTV), Peter Zumthor svájci építésszel (MÉ 2009/3) vagy a Pécs2010-hez kötődő beruházások alkotóival (KÖZ_TÉR_KÖZ című könyv megjelenés alatt) készített interjúi a létrehozott alkotások hiteles recepciójának érdekében születnek. Az alkotó folyamatok megértésében különösen fontos élmény a 2005 ősze óta a BME Középülettervezési Tanszékén elindított Szakmérnöki képzésben való aktív részvétele.
Keller Ferenc
Budaörs
építész
Keller Ferenc építész 1986-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Pályafutását az Általános Épülettervező Vállalatnál, Varga Levente műtermében kezdte. 1988 -1990 között a MÉSZ Mesteriskola X. ciklusának hallgatója. Rövid ausztriai kitérő után, 1996-ban lett az Építész Stúdió tagja. Ugyanebben az évben, Budaörsön megépült saját családi háza, az Év Háza különdíját nyerte el. Szakmai ismertségét a Graphisoft Park irodaépületei hozták meg. A Park koncepciójáért (melyet Cságoly Ferenccel közösen jegyeznek), valamint az abban megvalósult épületekért, 1998-ban Budapest Építészeti Nívódíjat kaptak. A Csejtei utcai lakóparkban épült társasházáért (úgyszintén 1998-ban), Budapest Építészeti Nívódíj oklevelet, a következő évben pedig Pro Architectura díjat kapott, megosztva Pálfy Sándorral. Az Alkotás Point irodaház tervezéséért, (tervezőtársak: Hőnich Richárd, Cságoly Ferenc) 2003-ban Budapest Építészeti Nívódíjat nyertek. Addigi életműve elismeréseként, 2003-ban Ybl Miklós díjjal jutalmazták. A pécsi Barbakán téri lakóház (tervezőtárs: Cságoly Ferenc), 2006-ban megnyerte a Brick Award ’06 nemzetközi téglaépítészeti pályázatot. Két alkalommal is megnyerte a Média Építészeti Díjat, 2006-ban a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, 2008-ban a pécsi „zöldtetős” családi házával. Több sikeres tervpályázat résztvevője. Ezek közé tartozik pl. a margitszigeti Széchy Tamás Uszoda (megépült 2006-ban), a Budaörsi Városi Uszoda és Sportcsarnok (átadás 2010-ben), valamint a Pécsi Konferencia és Koncert Központ, mely az EKF 2010 keretében, ebben az évben készül el. 1994-től a BME Építészmérnöki Karának meghívott oktatója.
Szabó Levente
Budapest
építész
Szabó Levente építész, 1999-ben diplomázott a budapesti Műegyetemen. 2001-2004 között volt DLA-ösztöndíjas, majd elvégezte az ÉME Mesteriskola XVIII. ciklusát is. 2007-től főállású oktató, jelenleg egyetemi adjunktus a BME Középülettervezési Tanszékén, ahol több tervezési kurzus konzulense és kritikai kurzust vezet. 2008-ban védte meg DLA-fokozatát, „A kritika mint az építészeti gondolkodás lehetséges médiuma” címmel. Oktatói munkája mellett rendszeresen publikál, számos építészeti kritika, építészeti tárgyú írás szerzője. 2008 decemberében kurátora a Kritikai minták – Pécs építészete 98-08 című, a Cella Septichorában megrendezett kiállításnak. 2010-ben előadója a debreceni MODEM-ben megrendezett „Miért nincs magyar műkritika?” című konferenciának. A Hetedik Műterem Kft. vezetője, számos megépült épület szerzője vagy társszerzője, jónéhány országos tervpályázat díjazottja.
BMGE Középülettervezés Tanszék
A kritika mint az építészeti gondolkodás médiuma…:
építészeti kritikák, építészeti tárgyú írások
Patartics Zorán
Pécs
építész, publicista
Pécsett született 1968-ban. Megszakítás nélkül Pécsett él egyetemi tanulmányai megkezdéséig. 1992-ben szerez építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. Mesterének Balázs Mihályt tekinti. 1994-96 között elvégzi a MÉSZ Mesteriskoláját. Közvetlenül az egyetemi tanulmányai befejezését követően hazatér Pécsre, ahol jelenleg is él. 1992-94 között az akkor még létező regionális tervezővállalat, a Pécsiterv tervező építésze. Ezzel részben párhuzamosan, 1992-től 2000-ig a PJPTE PMMF Kar Tervezés Tanszékén tanít. 1996-ban Horváth András építésszel közösen építész irodát alapít, Horváth és Patartics Építész Iroda néven. 2001 és 2007 között az országos és a területi építész kamarákban vezető tisztséget lát el. 1998-ban részt vesz az ECHO című pécsi kritikai szemle, kulturális periodika megalapításában. Ettől fogva 2010-ig az építészeti rovatot szerkeszti, és kritikákat, elemző publicisztikákat ír. Alkalmanként más médiumokban is közöl írásokat. Pro Architectura díjat kap 1998-ban a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium, 2003-ban a gyulai főposta tervezéséért, majd szakmai munkásságának elismeréseként Ybl-díjat 2008-ban. Patartics Zorán az EL|AWAY projekt ötletgazdája.
a felhívás a pályázatra itt olvasható
a körözés (előzmény) itt olvasható
