LAPGAZDÁNAK
röviden:
|
|
A vita középpontjában olyan fogalmak állnak, mint 'menni, vagy maradni?', tehetség és egyén, tehetség és közösség viszonya, érvényesülés és megrekedés, vagy jövőkép alakítása. Hogyan látjuk ezt Európa Kulturális Fővárosa évében, Pécsett? Tudunk-e elemző módon magunkról beszélgetni? Tudunk-e változtatni, és ennek érdekében együttműködni? A honlapon zajló diskurzus mellett rendezünk egy építész kiállítást a Pécset a közelmúltban elhagyó építészekről és munkáikról, valamint zenei, irodalmi és színházi programot, beszélgetéseket, előadásokat. |
A PROJEKTRŐL
A projekt címe látszólag csupán egy kortárs építész kiállítást takar. Valójában azonban lényegesen több ennél: diskurzus építő és talán közösség építő akció.
A projekt a tehetség, a szakértelem érvényre jutásának és a városi közösségnek a viszonyát boncolgatja, középpontba állítva a dilemmát: „menni vagy maradni?”.
Emellett ráirányítja a figyelmet az ez időben rendezett Bauhaus kiállításra. A párhuzamosságra: egyesek, akik 80 éve mentek el, ikonok lettek a világban, és talán ma is hagynak el bennünket leendő világhírességek.
A projekt több síkon épül fel:
1. A kiállítás
A kiállítás azokat a Pécsről az utóbbi évtizedekben ’elszármazott’, ma is alkotó építészeket és munkáikat mutatja be a városban, akik a város elhagyását követően a szakmában komoly elismertségre tettek szert. Tehetségük nem Pécsett hasznosult, sőt sokukról a városi közvélemény lényegében semmit sem tud. Így nem csak annak ténye érdekes, hogy elmentek, és lettek elismert szakemberek, de az is jelentőséggel bír, hogy megismerje őket az a városi közösség, ahonnan az adott építész indult, ’elszármazott’.
2. A kiállítást kísérő programok, programelemek
A projekt az építész szakmai programból hajt ki, illetve fejlődik tovább, de egyben le is bontja a szakmai határokat. A „menni vagy maradni?” valójában nem egy szakma problémája, hanem a közösségé – akkor is, ha sokan csak szakmájuk saját kihívásaként élik azt meg. A kiállítás terében és ideje alatt hetente több kísérő program kerül megrendezésre – koncert, előadások, kerekasztal beszélgetések, viták. A különféle rendezvények résztvevői is különbözők. Az építészek megmutatkozása mellett megjelennek a témához kapcsolódóan az író, vagy a zenész, képzőművész szakmát foglalkoztató kérdések, megnyilatkozások, és a társadalmi jelenségeket kutató szakmák is górcső alá veszik a jelenséget. Az egyéni sorsok mellett talán megrajzolódnak tipikusnak mondható modellek is.
3. Diskurzus- és közösség építés
A diskurzusban az eltérő szakmák felismerhetik sorskérdéseik hasonlatosságait és különbözőségeit. Igazi közösségi témává azonban azért válik, mert a programok nem csak ürügynek, tematikának tekintik a program címét, de feltárni való témának is. Mindez megjelenik a projekt honlapján, ahol a kiállítás közeledtével a diskurzushoz bárki kapcsolódhat. A honlap a rendezvények előtt több hónappal megjeleníti a kérdéseket, előkészíti a rendezvényeket, tudósít, közvetít, a vitát kiszélesíti, lehetőséget biztosít a bekapcsolódásra a közösség számára a rendezvényeken túl is.
( www.elprojekt.hu )
KIK AZ ’ELSZÁRMAZÓK'?
A közösség szempontjából az tekinthető elszármazónak, aki számára adott volt a választás: menjen, vagy maradjon? Elszármazó lehet az is, aki itt született, és e kötődését másikra cserélte, másik teret választott magának, de lehet az is, aki születési helyétől függetlenül döntött így. Elszármazónak tekintem eképp a projektben azt is, aki megkísérelte Pécsett pályáját Pécshez kötni, de ezt feladni kényszerült, és végül máshol vetette meg a lábát – tehetsége, képességei hasznosulhattak volna itt is, de nem így lett.
A PROJEKT ÉS AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA (EKF) CÍM VISZONYA
A projekt civil kezdeményezés által valósul meg, és mintául kíván szolgálni arra, hogy az EKF keretében milyen közösség alakító programok megvalósulása volna fontos a város jövője és az együttműködési kultúra, a kezdeményező készség fejlesztése szempontjából.
Az EKF jó ok és ürügy arra, hogy szembe nézzünk olyan kérdésekkel, amelyeknek a középpontjában mi magunk állunk, a közösség. Olyan kérdésekkel többek között, mint tudjuk-e, hányan hagyják el a várost, hogy tehetségüknek máshol keressenek teret? Kik ők, és mennyi volna közülük itt tartható? Mivel, miképp? Mindez mennyiben függ össze a jövőnkkel és a jövőképünkkel, és különösen a kultúra területén? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a tehetség és az egyén, illetve a tehetség és a közösség? Hogyan alakítja ez a családokat és a közösséget? Lehet-e és kell-e megfogalmazni a jelenséget fékező, befolyásoló koncepciókat, kulturális stratégiákat? És ha igen, akkor lehet-e ezáltal a városnak úgy vonzóvá válnia, hogy a marasztalás ösztönzése mellett máshol élő tehetségek számára is érvényesülést ígérő célpont, alternatíva legyen? Reményeim szerint a kérdések a projekt alakulása során tovább szaporodnak majd.
Közösségi önvizsgálat, és elemzés, szembenézés, sorsfordítás – olyan fogalmak, programok ezek, amelyektől a mai magyar civil társadalom, de a hatalom is zavarba jön. Pedig amíg ez nem változik, jelentős pozitív társadalmi elmozdulások nem remélhetők. A ’menni vagy maradni?’ dilemma mindenki számára átélhető. Jó ok arra, hogy e téren megtegyük az első lépéseket, hiszen ebben a kérdésben nincsenek ellenérdekeltek, hiszen a téma a közös jövőnk.
A projekt abban is az EKF cím elnyeréséhez vezető pályázat szellemiségét kívánja felmutatni, hogy a kiállítás résztvevői egy mozgósító és hozzáférhető folyamatban választódnak ki. Szintúgy e szellemiséget mutatja fel abban, hogy a programok összetétele és jellege a meghirdetéstől a megvalósulásig részben közösségi munkaként alakul, és a partnerség, az együtt gondolkodás széles platformjait teremti meg.
A projekt távlati eredménye ma még nem jósolható meg, de remélhető, hogy hozzájárulhat egy új kulturális stratégia megalkotásához – vagy így, vagy úgy…
…
A projekt 2010. áprilisától a kiállítást követő időszakig folyamatosan alakul, fejlődik. A folyamat a projekt honlapján, a www.elprojekt.hu címen nyomon követhető.
Patartics Zorán
építész, ötletgazda-kurátor
a projekt logikai felépítése - terv
