LAPGAZDÁNAK
Az EL litera túra szakmai partnere, programgazdája a Jelenkor.
EL litera túra - irodalmi ELbeszélgetés a Jelenkorral
2010.09.09.(csütörtök) - 17.00 óra
A kerekasztal beszélgetésen a Jelenkor szerzői köréből három írót kérdezünk a projekt által felvetett kérdésekről, a diskurzusról, és mindezek mentén önmagukról. Érintjük a folyóirat szeptemberi számában megjelenő, ugyancsak a témával foglalkozó esszéket, és kíváncsiak vagyunk arra, vajon az irodalomban mennyire van jelen a 'menni vagy maradni' dilemma, vagy a tehetségek elvándorlásának okán az egyén és a közösség konfliktusa.
A beszélgetés résztvevői:
Konrád György - Budapest
Németh Gábor - Csobánka
Parti Nagy Lajos - Pécs > Budapest
A beszélgetést vezeti:
Babarczy Eszter - Budapest
A program megrendezése partnerségben valósul meg.
Partnerszervezet: Jelenkor Irodalmi és Kulturális Folyóirat
Programvezető: Ágoston Zoltán
Minden rendezvényünk helyszíne:
Pécs, Nádor Galéria - Széchenyi tér 15.
A BESZÉLGETŐK BEMUTATÁSA
Konrád György
Konrád György író, esszéista 1933-ban született Debrecenben. Berettyóújfaluban nőtt föl. 1944-ben a családját Auschwitzba hurcolták, neki azonban testvérével – Budapesten bujkálva – sikerült megmenekülnie és életben maradnia. Polgári származása miatt egyetemre nem jelentkezhetett, de felvették a Lenin Intézetbe, ahonnan végül 1953-ban átiratkozhatott az ELTE magyar szakára. Az 1956-os forradalom alatt egyetemi nemzetőr volt. Ugyanebben az évben az induló Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként működött. A forradalom leverése után, 1957 és 1959 közt állástalan volt; végül 1959-ben a VII. kerületi Tanács gyámhatóságán alkalmazták ifjúságvédelmi felügyelőként. Félállásban a Magyar Helikon Könyvkiadó szerkesztője is volt, ekkor közölte első esszéit is (többek közt a Jelenkor folyóiratban). 1969-ben közölte A látogató című regényét, amely nagy hazai és nemzetközi sikert hozott számára. 1965 és 1973 között a budapesti Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben dolgozott városszociológusként. Eredeti szakmájának gyakorlása során került kapcsolatba Péccsel, amikor Szelényi Ivánnal közösen az első magyarországi városszociológiai kutatás terepeként járták a várost a hatvanas években. Közben persze a Nádor márványasztalkáinál igen sok regényoldalt is megírt.
1978-tól egy évtizeden keresztül publikálási tilalom alatt állt. Ellenzéki évei alatt sokat tartózkodott Nyugat-Európában és Amerikában. Alapító tagja volt a Szabad Demokraták Szövetségének, amelyből 2009-ben kilépett.
1990 és 1993 között a Nemzetközi PEN Club elnökeként tevékenykedett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyik alapítója 1992-ben. 1997 és 2003 között ő volt a Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke Berlinben.
A Kossuth-díj (1990) mellett számos magas rangú külföldi kitüntetés birtokosa: Herder-díj, a német könyvkereskedők Béke-díja, a Francia Becsületrend tiszti fokozata, Károly-díj Aachen).
Németh Gábor
Németh Gábor író, szerkesztő. 1956-ban született Budapesten, Csobánkán lakik.
Eddig hat önálló kötete jelent meg (Angyal és bábu, 1990; A semmi könyvéből, 1992; Eleven hal, 1994; A huron tó, 1998; Zsidó vagy?, 2004; A tejszínről, 2007.), egy regény Szilasi Lászlóval közösen: Gabriely György – Poletti Lénárd: Kész regény és egy beszélgetőkönyv Sebők Zoltánnal, A mémek titokzatos életéből címmel. Elnézhető látkép címmel 2002-ben a Hanga Kiadó adta ki egy kötetben első három könyvét.
Filmforgatókönyvei: Balra a nap nyugszik, Presszó.
A nyolcvanas években a Napi Világgazdaság, a Design Center, az Ipari Forma, a Riport munkatársa. Ekkoriban többek között a 84-es Kijárat című folyóiratot és a JAK-füzetek kötetsorozatát szerkesztette. 1991-től a kéthetenként megjelenő Magyar Napló, majd 1994-től a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője, 2006-tól két évig a Litera.hu irodalmi portál főszerkesztője volt. 1999-től az Octogon építészeti folyóirat szerkesztőjeként is tevékenykedett. Jelenleg forgatókönyvírást tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
A Szépírók Társaságának tagja és a József Attila Kör tiszteletbeli tagja. Egyebek mellett a József Attila- és a Márai Sándor-díj kitüntetettje.
Parti Nagy Lajos
Parti Nagy Lajos költő, próza- és drámaíró. 1953-ban született Szekszárdon. Tolnán, majd 1957-től Kaposváron, 1965-től Székesfehérváron élt, ahol 1972-ben érettségizett. 1977-ben végezte el a pécsi Tanárképző Főiskolát, ahol magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, ezután könyvtáros a Baranya Megyei Könyvtárban, majd 1979-től 1986-ig a Jelenkor folyóirat egyik szerkesztője. 1986-ban Budapestre költözik, ekkortól szabadfoglalkozású író. A nyolcvanas években tagja a JAK-füzetek szerkesztőbizottságának, 1987-88-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára. 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát szerkesztette. 2001-2002-ben egy évig Berlinben élt, DAAD-ösztöndíjasként. A Szépírók Társasága, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Számos kitüntetése után 2007-ben Kossuth-díjat kapott.
A BESZÉLGETÉST VEZETI:
Babarczy Eszter
Babarczy Eszter kultúrtörténész, publicista. 1966-ban született, az ELTE magyar, művészettörténet és filozófia szakain végzett, egyetemi ösztöndíjasként Bécsben, New Yorkban, Los Angelesben is tanult. 1988-tól publikál és szerkeszt folyóiratokban, napilapokban, internetes portálokon, több internetes közösség alapítója. A kilencvenes években a Nappali ház, a Beszélő, valamint a Magyar Narancs szerkesztőjeként is dolgozott. 2003-tól a BMGE Média Oktató és Kutató Központ munkatársa, 2004-ben a Magyar Telekom Képzési és Tudásmenedzsment Igazgatóságának Virtuális Vállalat projektjének vezetője. Kutatási területe a bizalom, az autoritás, a kooperatív viselkedés és a reputáció elmélete és gyakorlati formái, az információszűrés és feldolgozás és a tudásmenedzsment a társadalomban, a kultúrában és a vállalatokban, az online közösségek működése, valamint a kulturális identitások kialakulása a médiában és a nyilvánosságban. Korábbi kutatási témái: a 18.-19. századi európai kultúra-, eszmetörténet, a magaskultúra története, társadalomtörténete és filozófiája, kultúra és társadalmi mobilitás, valamint kultúra és társadalmi identitás viszonya, pszichológiatörténet, pszicho-történelem, mentalitás-történet, az integritás és az identitás történeti definíciói és funkciói, csoport, család és identitás történeti megközelítésben, a nyilvánosság, a kommunikáció és az identitások története és elmélete.
Az irodalmi programot támogatja:
az ízekről gondoskodik:
Golyák Csaba mesterszakács
